- Sacrifice!
Rendezte: Umberto Lenzi
Bradley (Ivan Rassimov), az angol természetfotós Thaiföldön dolgozik, amikor egy dzsungeltúra során foglyul ejti őt egy őslakos törzs. A bennszülöttek a búvárruhája és a békatalpak miatt először halembernek hiszik, majd később rabszolgaként dolgoztatják a faluban. Többszöri sikertelen szökési kísérletet követően Bradley végül szép lassan elnyeri a falubeliek bizalmát és a közösség megbecsült tagjává válik, olyannyira, hogy aztán feleségül veszi a törzsfőnök meseszép lányát, Marayát (Me Me Lai), és miután már a baba is úton van, a férfi már nem is vágyik vissza a civilizációba. De az idillbe végül beleront a falu féltékeny varázslója, és a támadó Kuruk, akik egy emberevő törzs.
A Mondo filmeket nem számítva, Lenzi Man From Deep River-jét tartják a kannibálfilmek prototípusának, a zsáner úttörőjének, a műfaji alapok (klisék) lefektetőjének, bár maga a hírhedt kannibálfilm hullám csak évekkel később indult el Deodato Ultimo Mondo Cannibale című alkotásával, ami egyébként eredetileg ennek a folytatása lett volna (ha Lenzi kevesebb tiszteletdíjjal is beéri). Pedig a Man From Deep River valójában nem is kannibálfilm, mert a legcsekélyebb részben szól csak az emberhús csócsálásáról, maguk a kannibálok is csak a film második felében bukkannak fel, mint ellenség. Sokkal inkább egy klasszikus Pocahontas sztorit kapunk, de aki azt hiszi, hogy így a filmben csak némi szirupos lamúr okozhat majd gyomorforgatást, az bizony hatalmasat téved.
 |
| Egy kellemesebb egzotikus népszokás :P |
A filmet a Sziúk Fogságában című amerikai western alapsztorija ihlette, aminek beszédes címe is sejteni engedi, hogy csak az alapvetés szolgált mintaként. Tulajdonképpen Lenzi egy meglepően korrekt kalandfilmet csinált belőle, ahol a "culture clash" végül ezeknek a különböző kultúráknak a sikeres egymásra találásába torkollik, és a sztori főleg erről szól, vagyis hogyan próbál Bradley megszökni, és végül megszokni ebben az egzotikus mikrokozmoszban. De azért mégiscsak egy exploitationről van szó, tehát nem marad el a sokkolás sem, ami most sem feltétlenül a trükkök által (nyelvlevágás, alkarból való falatozás), hanem elsősorban az igazi állatok leölésének premierplánban való bemutatásával lehet képes borzongást, némelyeknél meg bizonyára felháborodást kiváltani. A film elején ugyan figyelmeztetnek, hogy bár ezen jelenetek megrázóak lehetnek, de a készítők célja, hogy azokat a valós mivoltukban mutassák be. Ez persze csak ügyes mosakodás, pláne, mivel ezen képsorok azért az esetek többségében öncélúak. A mongúz és kobra harca vagy a kakasviadal még csak matiné a krokodil kibelezése, a majomskalpolás vagy a kecske lenyakazásához képest, tehát a túlérzékeny állatbarátoknak csak óvatosan! Bár a neten ma már két klikk után ezerszer rosszabbat dob a gép.
Trailer
Me Me Lai
