R.: Dan O'Bannon
A magánnyomozót (John Terry) egy a férjéért aggódó nő bízza meg, hogy járjon után a férfinak (Chris Sarandon), aki az utóbbi időben teljesen elhidegült tőle, és csakis a titkos (és igencsak büdös) kísérletével foglalkozik egy elhagyatott házban. A nyomozó utánajár, és ijesztő dologra bukkan, a férfi okkult praktikák segítségével, halottak feltámasztásán ügyködik. A megszállott tudóst végül elmegyógyintézetbe zárják, de amikor a nyomozó és a feleség kicsit alaposabban is utánanéz a férfi kísérleteinek, még a korábbinál is hajmeresztőbb és bizarrabb dolgokat találnak.
A sajnos már csak néhai Dan O'Bannonnak két film miatt biztosan örökre hálás lesz a filmgeekek népes tábora. Az Alienért és a Return Of The Living Deadért. Bevallom, a Feltámasztott eddig valahogy elkerülte a figyelmemet, de most, hogy láttam, már azt is kijelenthetem, hogy az egyik legjobb (ha nem a legjobb!) Lovecraft adaptációért is jár neki a tisztelet és a megbecsülés.
A film a Charles Dexter Ward esete című novellán alapszik, és bár a film a modern korba helyezi az eseményeket, az adaptáció meglehetősen hű. Sajnos a film maga egy szolid költségvetésű videós horror (bár moziba szánták), és bár ennek a hátrányai néhol meglátszanak (főleg a B-listás színészeken és azok játékán), hangulatilag mégis telitalálat, kifejezetten "Lovecraftos". Alacsony büdzsé ide vagy oda, a trükkökre sem lehet egy rossz szavunk sem. A félresikerült kísérletek selejtjei, vagy az újjászületés pillanata nem csak hogy nagyon is korrekten lett kivitelezve (semmi CGI szarság, csakis animatronika és stop motion), de esztétikailag is tökéletesen beleillik a lovecrafti horrorvilágba.
Amikor embereink leereszkednek a sötét és végeláthatatlannak tűnő katakombákba, ahol a bizarr kísérletek folytak, az valami elképesztően jól példázza ezt a páratlan atmoszférát. A mai filmekben az ilyesmit rendszerint ott szúrják el, hogy mindenáron meg akarják világítani egészben ezeket a helyszíneket, hogy a néző lásson, de közben pont ezzel veszik el tőlük a sötéttől való ösztönös félelem lehetőségét, a szereplők helyzetének átélését. Itt egyetlen zseblámpa, petróleumlámpa, majd később már csak egy szál gyufa szabja szűkre a látómezejét a szereplőknek és a nézőknek, így aztán igencsak hatásos tud lenni, amikor például sejtelmesen feltárul az emésztőszerű árok látványa, amiben még élő és mozgó nyálkás, emberszerű kísérleti hulladékok ficánkolnak, vagy amikor pár méterre előttük az egyik lény hirtelen előtűnik a sötétből. Na, ez Lovecraft!
20 éve készült ez a film, és sajnos valószínűleg csak figyelmetlenségből vagy véletlenül kerülhette el eddig a figyelmemet, és nem mondhatjuk, hogy elveszett az azóta készült számtalan minőségi horrorfilm (pláne nem Lovecraft adaptáció) között. Jó sztori, hangulatos kivitelezés. Bárcsak több filmet rendezett volna O'Bannon, és főleg Lovecraft műveket. A Feltámasztott két dologra bizonyíték. Egyrészt, hogy a kis költségvetéssel is lehet okosan bánni és több, mint korrekt horrorfilmet készíteni belőle, másrészt hogy Lovecraft mekkora egy zseni is volt. Az ő elméjének szüleményei a mai napig a legdermesztőbb horrorvíziók.
Trailer:
Trailer:







