2012. május 22., kedd

The Viking Sagas (1996)

- Viking Monda

R.:  Michael Chapman

Izland, a vikingek kora. A trónbitorló Ketil legyőzte Valgardot, a sziget uralkodóját, és megszerezte tőle a szent kardot is. De Valgard fia, Kjartan (Ralf Möller) magához ragadva a kardot megszökik, és bosszút esküszik. Ehhez azonban először meg kell találnia Gunnart (Sven-Ole Thorsen), a nagy harcost, aki majd kiképzi, hiszen csak így van esélye Ketil ellen. Gunnar után kutatva eljut a Törvényhozó falujába, de ott azt a hírt kapja, hogy Gunnar évek óta bujkál, de megengedik neki, hogy a visszatéréséig ott maradjon a faluban. Kjartan ezalatt beleszeret Guldrunba, a Törvényhozó lányába, aki azonban éppen az esküvőjére készül.



Imádom a vikingeket (még a nindzsáknál is jobban), és úgy általában az északi mitológia nagy rajongója vagyok, de sajnos igazán autentikus mozgóképes alkotás még nem született a témából. Meglepő módon a Viking Monda nagyon közel van hozzá, pedig valójában csak egy gyengus másodvonalbeli történelmi kalandfilmről beszélünk. Ezt az ambivalenciát nagyon jól tükrözik egyébként az Imdb-s értékelések is, ahol a 4.9-es átlagot elég szélsőséges vélemények alakították ki.



Michael Chapman a Taxisofőr, a Dühöngő Bika, a Szökevény, és meg egy rakás más hollywoodi sikerfilm kétszeres Oscar-jelölt operatőrének rendezői pályafutása nem túl fényes: három középszerű film a 80-as évekből, és ez, a máig utolsó rendezése. A Viking Mondában Chapman fogta a legismertebb izlandi szágákat (főként a Laxdæla és a Njals szágát) és azokból, illetve azok alapján egy kicsit nyakatekerten elővezetett, de mégis egyszerű és sablonos ("megölték apámat, ezért kitanulom a harcot az öreg mestertől, hogy bosszút állhassak, de előtte levarrom a törzsfőnök lányát") kalandfilmet hozott össze, sok harccal és sok vérrel. A Viking Monda mint film, nem különösebben jó, bár nem is nézhetetlenül rossz. Láthatóan kevés pénzből készült, a főszerepben két B-film ikon izomkolosszust láthatunk, akik közül egyik sem tagja a Royal Shakespeare Company-nek, de mégis leginkább a rendezés és a forgatókönyv a film szűk keresztmetszete. Ami miatt viszont rendkívül figyelemre méltó alkotás, hogy meglepően autentikus.



Itt ugyanis a vikingek nem csak vérengző, kegyetlen és barbár hordák, hanem törvények és hagyományok szerint élő, hogy úgy mondjam, politikailag abszolút szervezett harcosok. Ehhez még hozzájönnek a korhű jelmezek és díszletek (amennyiben nem valami skanzenben forgatták), amik szintén arra engednek következtetni, hogy a készítők benéztek pár múzeumba, vagy történelemkönyvbe is, és nem csak a Xéna/Herkules széria műanyag kellékeiből újítottak be cuccokat. És a hitelességhez nem kis mértékben hozzájárul még az is, hogy az egész film "eredeti" helyszínen, a gyönyörű Izland vadregényes tájain került leforgatásra, és mondanom sem kell, hogy a film egyik főszereplője maga a mesés vidék. Látva ezeket a civilizáció által megkímélt sziklás, zuzmós, jéggel és sárral borított kopár tájakat, az ember szinte érzi a nyirkos hideget a nyakán, a metsző szelet az arcán, és magát a történelmi légkört is. Az meg már csak külön plusz, hogy a germán barbár, és a dán viking mellett kizárólag helyi, a nemzetközi filmvilág számára ismeretlen, de korrektül játszó izlandi színészt láthatunk.



A Viking Monda nagyon véres film, ahogy az izlandi szágák is. Kezek, lábak, fejek hullanak, tetemes vér serken az acél nyomán, és a film talán legemlékezetesebb jelenetében Valgard a saját beleit egy hatalmas álló szikla köré tekeri, ami elsőre (sőt másodikra is) abszurdnak tűnhet, de valójában ez is a Njáls szágából van átvéve (bár ott egy tölgyfa szerepel), szóval ezt ne a filmeseknek tessék felróni.


Kettős érzéseket vált ki az emberből ez a film. Kicsit esetlen, olcsó, mesterkélt, de sok tekintetben meg egészen magával ragadó hangulatú. Chapman remek operatőr, de a rendezés és írás már egyértelműen nem az ő asztala, hozzáértőbb kezekben, kicsit jobb színészekkel és persze egy összeszedettebb forgatóval akár a legjobb viking témájú film is lehetett volna belőle.


Trailer:


7 megjegyzés:

  1. Vhs-en van meg, de valahogy nem éreztem elég jónak, vagy elég rossznak, ahhoz, hogy elővegyem. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem ez olyan, hogy ha a téma nem érdekel behatóbban, akkor csak egy B-filmet látsz majd benne. Persze az is, csak ez nem annyira gagyi, mint a legtöbb kardozós-baszós, inkább csak gyenge.

      Köszi a kommentet haver, ezért most egy hétig még biztosan nem hagyom abba a blogolást. :)

      Törlés
  2. Egyike volt az utolsó moziknak, amiknek még VHs-en mentem neki. Csak arra emlékszem, hogy meglehetősen véres volt, unalmas a sok kiszámítható "fordulat" miatt, színészi játékot pedig nagyítóval sem találni benne. Valahogy így kell "elrendezni" egy mozit, pedig a történet tényleg tartalmaz valós mozzanatokat. Egyszer azért fogyasztható, pláne ha ember előre nem vár túl sokat tőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem is meglepett, hogy mennyire véres, bár a harcok béna koreográfiája miatt sajnos nem valami látványosak, inkább megmosolyogtatóak. A színészekről meg annyit, hogy még sosem láttam Sven-Ole Thorsent ennyit beszélni egy filmben . :)

      :)
      http://2.bp.blogspot.com/-dcKlnX0QE5I/T5QOSFmEV5I/AAAAAAAAEjM/sUnjbyLIhPU/s1600/Bonk.jpg

      Törlés
  3. Na, ez off lesz: A Viharkaput keressétek és nézzétek meg a orosz-csecsen konfliktusról. Igen baró háborús mozi, Hollywood jelenthet neki.Chavi, mail ment.

    VálaszTörlés
  4. OFF:
    Mi a helyzet veled mostanságcimbora, minden rendben?

    Metalucifer

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm kérdésed. Voltam már jobban is, de nem szokásom panaszkodni. Ma például rohadtul fáj a fejem.

      Törlés